Izsák imre kráter

Izsák kráter

Izsák Imre Gyula

Zalaegerszegen született 1929. febr. 21-én. Elemi iskoláit Zalaegerszegen végezte, majd a kõszegi katonai reáliskolába került. Kiváló matematikai képességeire hamar felfigyeltek tanárai, s az Esztergomi Görgey Artur Mûszaki hadapród iskolába irányították. Itt tanult 1944-ig, amikor a világháború során osztályával Németországba került. 1945. május 3-án amerikai hadifogságba esett, s így kora õsszel hazaérkezhetett Zalaegerszegre. Beiratkozott a Deák Ferenc Gimnázium hatodik osztályába, amelyet kitûnõ eredménnyel teljesített. A következõ tanévben egy év alatt két osztályt végzett el, így pótolta a háború miatt kiesett évet. 1947 õszétõl már a budapesti Tudományegyetem matematika-fizika szakos hallgatója, s az Eötvös kollégium lakója volt. Kiváló eredménnyel végezte el az egyetemet, már hallgató korában szakcikkeket publikált, s a Konkoly-Thege Alapítvány Obszervatóriumában végzett kutatásokat. 1951-tõl a Csillagvizsgáló Kutatóintézet dolgozója lett. Matematikai, fizikai és csillagászati ismereteit ötvözve hamarosan az égi mechanika kérdéseit kezdte vizsgálni. Rakétapályák matematikai elemzései, mesterséges holdak elméleti és gyakorlati kérdései foglalkoztatták. Mivel az 50-es évek Magyarországán erre nem volt lehetõsége, az 1956-os forradalom idõszakában Ausztrián át nyugatra távozott. Egy ideig a zürichi csillagvizsgálóban dolgozott, de már 1958-ban amerikai állásajánlatot kapott. Cincinattiban a mesterséges holdak mozgásának elméletével foglalkozhatott, angol nyelvû szakcikkeket publikált. 1959-ben már a Cambridgei Smithsonian Institution Astrophysical Observatoryban dolgozott, amely a befutó észlelések feldolgozásának központja az Egyesült Államokban. Számos szakcikk után 1961-ben jelentette be a Föld alakjának és felszíni pontjainak pontos meghatározására vonatkozó számításait, amely világhírûvé tette nevét. (A mesterséges holdak fényképfelvételei alapján kiszámította, hogy a Föld nem gömb alakú, hanem 1400 lábnyira kiduzzad a D-Atlantictól induló vonal közepétõl Brazilíáig, az Admirál-szigetektõl Ausztráliáig, a Dél-Kalifornia és Irán közötti pontok mentén.) Rengeteget dolgozott, írt, elõadott. A NASA osztályvezetõje, a Harward egyetemen tanított. 1965. április 21-én egy párizsi satellit-geodéziai szimpozionra utazott. Ott kapott szívinfarktust 1965. április 21-én. Sírja Cambridge-ben található. Zalaegerszegi lakóházán emléktábla található, s 1994-tõl egy általános iskola viseli nevét szülõvárosában.

Fõoldal